2020. május 25. napján, az esti órákban egy rutinnak tűnő rendőri intézkedés vette kezdetét egy amerikai nagyvárosban…. 17 perc múlva az intézkedés alá vont férfi meghalt.

Az eljáró négy rendőrt azonnal kirúgták, közülük az egyiket, pár nappal az eset után letartóztatták, emberölés vádjával. Az eset óta zavargások zajlanak az Egyesült Államokban.

Tragédia. Tragédia, mert meghalt egy ember. Tragédia, mert a közvélemény a rendőrség ellen fordult. Sajnos az érzelmek, a politikai felhangok elnyomták a realitást. Bár nem Magyarországon történt, mégis tanulságos és tanulnunk is kell belőle.

Lássunk tisztán! Áldozzunk rá pár percet, nagyon tanulságos lesz, ígérem.

 

Az eset.

A sértett egy kisboltban vásárol, majd onnan kijön és beül az autójába. A bolt dolgozói rendőri segítséget kérnek, mert úgy gondolják, a sértett hamis 20 dolláros bankjeggyel fizetett. Az alkalmazottak azt is közlik a rendőrökkel, a férfi részeg, nem ura önmagának. Pár perc múlva megérkezik az első rendőrautó, benne „A” és „B” rendőrök.

„A” rendőr megy oda a sértetthez és felszólítja, hogy a kezét rakja a kormányra, majd kirángatja a járműből és „B” rendőrrel, a láthatóan zavartan és agresszíven veselkedő férfi kezeit hátrabilincselik. Ezt követően a megbilincselt sértettet pár percre a járdára ültetik, majd utasítják, hogy szálljon be a rendőrautóba. A férfi   kijelenti, hogy erre nem hajlandó, mert klausztrofóbiás.

A férfi ekkor már aktív ellenállást tanúsít, a földre veti magát, de végül a rendőrök berakják a hátsó ülésre. Eközben megérkezik egy újabb rendőrautó, „C” és „D” rendőrökkel. A járműben tartózkodó sértettet „C” rendőr kihúzza a másik oldali ajtón keresztül, nem tudjuk, miért. A sértett ekkor kerül a földre, arccal lefelé fekszik a betonon.

Három rendőr is rajta van, az első két rendőr a férfi felsőtestét és a lábait nyomja le, míg „C” rendőr a nyakára térdel.

„C” rendőr 8 perc 46 másodpercig térdel a sértett nyakán. A férfi ezen idő alatt 16-szor kiabálta vagy mondta el, hogy nem kap levegőt, amíg el nem vesztette az eszméletét.

A sértett az intézkedés közben alkalmazott testi kényszer következményeként a helyszínen

meghalt.

Amit még tudnunk kell:

  • a rendőrök kétszer is betelefonálnak orvosi segítséget kérni,
  • a rendőrök azt kiabálják, hogy szálljon be az autóba, mire a sértett azt mondja, hogy beszállna, de nem tud mozogni,
  • „A” rendőr kétszer is megkérdezte, nem kellene-e az oldalára fordítani, mire „C” rendőr mindkét esetben nemet mondott,
  • amikor megérkezik a mentő, „C” rendőr még mindig a sértett nyakán térdel, csak akkor engedi el, amikor a mentősök szólnak neki,
  • a jelentések szerint a sértettnek szívbetegsége is volt.

 

A rendőr.

Egy intézkedés soha nem egyszerű. Csak utólag. Ha a rendőrnek intézkednie kell, az alapesetben azt jelenti, hogy ott valami probléma van vagy annak legalább a gyanúja felmerül. Soha, egyetlen intézkedést sem szabad úgy megkezdeni, hogy az sima ügy lesz. SOHA!

A rendőr fejében ott kell lennie a rosszabbnál rosszabb forgatókönyveknek, hiszen csak alapinformációkkal rendelkezik vagy még azzal sem.

Mik az alapok?

A rendőri intézkedésnek indokoltnak, jogszerűnek és szakszerűnek, valamint arányosnak kell lennie. Mindig, így a mi esetünkben is.   NÉZZÜK!

1) Indokolt.

Igen, egyértelműen az volt. Intézkedésük alapja egy bejelentés volt, melyben a bejelentő egy bűncselekményről tett említést, és meg is jelölte a feltételezett elkövetőt. Ezzel a személlyel szemben folytatták le az intézkedést a rendőrök.

 

2) Jogszerű és szakszerű.

Ez már sokkal bonyolultabb. Vegyük sorra a dolgokat.

A helyszínre érkező rendőrök a jármű két oldalánál helyezkednek el. Ez szakszerű.

A zavartan viselkedő járművezetőt testi kényszerrel kiszállítják az autóból, majd kezeit hátrabilincselik és a járműtől távolabb leültetik. Ez is szakszerű, hiszen a sértett magatartása ezt egyértelműen indokolja. Ezt követően végzik el a személyazonosítást. Szakszerű, bár alapesetben ennek korábban kellene megtörténnie. Rövid várakozás után a sértetett a rendőrautóhoz kísérik, majd fizikai erővel próbálják abba beültetni. Szakszerű. Közben a sértett fizikai ellenállást is tanúsít, melynek során megsérül a szája. A rendőrök értesítik a mentőszolgálatot. Ez szakszerű.  A már beültetett sértettet az egyik rendőr kihúzza és hassal lefekteti az úttestre. Nem tudjuk az okát, ezért nem tudjuk eldönteni szakszerű volt-e vagy sem. A rendőr térdel, percekig nyomja le a sértett nyakát, nyomja a tüdejét, miközben az hason, hátrabilincselt kézzel fekszik az úttesten. Még akkor is, amikor a test nem mozog. Szakszerűtlen és jogszerűtlen.

 

3) Arányos.

Ahogy kezdtem, a rendőrnek a legrosszabbra is fel kell készülnie. Esetünkben teljesen indokolt és arányos volt a kezdeti fizikai erőszak, hiszen a zavart, agresszív állapot, a fizikai ellenállás, a támadás lehetősége ezt szükségessé tette. Azonban a fizikai ellenállás letörése után, a nyakat elszorító, a tüdőt összenyomó, erős fájdalommal járó testi kényszer alkalmazása már teljesen aránytalan volt. Ez az aránytalanság számomra önmagában is megállapítható. Akkor pedig nem kérdés, ha ez hosszú perceken keresztül történt, figyelmen kívül hagyva a sértett segítségkérését és a rendőrtársak figyelmeztetését.

Ez már nem egy rosszul sikerült, szakszerűtlen és aránytalan intézkedés. Ez már bűncselekmény (annak jogerős megállapításáig csak gyanúja, természetesen).

 

A civil.

Hogyan viselkedjünk, ha a rendőr velünk szemben intézkedik? Hogyan tudjuk elkerülni a testi kényszer alkalmazását? Mit csináljunk, mit ne csináljunk? Mi TILOS? Hogyan kerüljük el a nagyobb bajt?

Beszéljünk ezekről egyszerűen, nem „rendőrnyelven”!

 

  1. szabály: Az alapok ismerete.

Törekednünk kell, hogy tisztában legyünk azzal, napjainkban milyen bűncselekmények vagy szabálysértések vannak, környezetünkben mik a jogi normák. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, nagyjából tudhatjuk, mikor számíthatunk rendőri intézkedésre. Természetesen történhet egy intézkedés váratlanul, előjel nélkül, számunkra indokolatlanul, de ezek elenyésző számban fordulnak elő.

Szóval: Ha kábítószer hatása alatt bemégy egy boltba és hamis pénzel fizetsz, esetleg kötekedsz, ne csodálkozz, ha kényelmetlen lesz a bilincs. A Te érdeked, hogy képben legyél!!

 

  1. szabály: A tiszteletadás.

Egyszerű dolog és sokak számára alapvető, de nagyon fontos beszélni róla. A rendőrnek jogszabály alapján kell udvariasan és a kellő tisztelet megadásával intézkednie. Ez sok esetben sajnos nem így történik. Én mégis azt tanácsolom, Te minden esetben add meg ezt. Ha nem érted mi, miért történik, ha zavart, feszült, ideges vagy, akkor is add meg! Az esetek többségében ez a kulcsa annak, hogy a leghamarabb vége legyen az intézkedésnek. Ezzel nagyon sok mindent elkerülhetsz, akár egy számodra nagyon fájdalmas testi kényszert is.

 

  1. szabály: Az együttműködés.

A LEGFONTOSABB!

A rendőri utasítást végre KELL hajtani. Ha teszik, ha nem, ha érted, ha nem. Ez nem piac, hogy alkudozz. Vannak jogaid, de azt akkor is végre kell hajtani, amire utasítást adnak. Ha megtagadod, a rendőr végre fogja hajtatni, akár testi kényszerrel is. Az ellenszegülés teljesen értelmetlen, veszélyezteti a testi épséged, és később más hatóság akár ezt figyelembe is veheti, mint terhelő körülményt.

 

  1. szabály: A kommunikáció.

Az intézkedés alatt lehet kommunikálni és néha kell is. Normál esetben a személyazonosság ellenőrzése után kerül tisztázásra az intézkedés oka. Amennyiben ez a kommunikáció megfelelő, úgy az eljárás véget is érhet. Lehet azonban, hogy az intézkedés azonnali testi kényszerrel indul, úgy kérdés hiányában is közölnünk kell bizonyos dolgokat a saját érdekünkben. Ha elmondjuk a nevünket és együttműködésünket hangoztatjuk, úgy ezt a hatóság is pozitívumként értékeli. Nagyon fontos! Kérdés nélkül is el kell mondjuk betegségeinket, illetve, ha a testi kényszer indokolatlanul nagy fájdalmat okoz. Ezeket többször, lehetőleg nyugodt hangnemben, de jól hallhatóan ismételjük el.

 

  1. szabály: A panaszjog.

Tekintsünk vissza a 3. szabályra. Az utasítást akkor is végre kell hajtani, ha az számunkra sérelmes. Ha úgy gondoljuk, hogy az intézkedés nem volt jogszerű, szabályszerű, vagy emberi méltóságunkban megsértett, akkor az ellen panaszt tehetünk. Csakis utólag. Tapasztalataim alapján tanácsolom, hogy a panasz beadása előtt érdemes büntetőjogban jártas szakember véleményét kikérni, amely sok felesleges dologtól és bosszúságtól megkímélhet.

 

Nos, talán sikerült rávilágítanom, milyen összetett dolog egy egyszerű intézkedés is. Tapasztalat, tudás, emberismeret, emberiesség, empátia…tudom, hogy a legtöbb rendőr birtokában van ezeknek, de sajnos a példánk megmutatta a kivételt is. DE, a rendőrség nem ellenünk, értünk van.

Legyünk felkészültek, tanuljunk mások hibáiból!

 

Müller Csaba vagyok a Müller Ügyvédi Iroda alapítója, irodavezetője. 2019. évben alezredesként, címzetes fellebbviteli főügyészségi katonai ügyészként szereltem le és léptem ki az ügyészi szervezetből, amelyben 1995. évtől dolgoztam.

A közel 25 éves katonai ügyészi munkám során számtalan rendőri intézkedést vizsgáltam, elemeztem szakértők véleményét kikérve, majd hoztam döntéseket a nyomozás végén, esetleg képviseltem vádat a katonai bíróság előtt.

Remélem a tapasztalatomra alapuló gondolataimmal, tanácsaimmal segíthettem.